Az uszítás médiagenerátora (Széljegyzet az EB margójára)

Jung Zs.

Ma reggel egy cikk az indexen „Céronaldo luftot rúgott, kicsi a rakás, nevessünk nagyot” mondattal felvezetve. Elgondolkoztam ennek kapcsán, a mögöttünk álló heteken…

 

Kicsit erőltetetten, de azért csak talált csomót a kákán a hazai sajtó. Van ugye ez a csapat, akiket a 2:0-nál még a „véletlen volt”-tal próbáltak címkézni. Aztán jött Izland ellen az 1-1 és már túl nagy lett a lelkesedés. Amit pedig nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére alapon így is lett. A portugálok utáni három-hárommal pedig már a dánielpéterek is elhallgattak egy pillanatra, Farkasházy pedig kikérte magának saját korábbi szavait. Kár hogy közben nem őszinte a mosoly az arcukon. Úgy tűnt az egész ország egy nagy eufórikus egységgé olvadt össze, elásva a csatabárdot. De az EB csak harminc napig tart, és pontosan tudják ezt azok is, akik most látszatra magukénak érzik ezt a csapatot. Nem kétlem, a győztes mellé állás pszichológiája ezúttal is működött, de a zsigeri reflexeket nem lehet átírni pár győzelemmel. És ezt most nem csak a szurkolókra értem!

 

Először jött a hír a szégyellnivaló fekete pólós huligánokról. Az angol-orosz után szétbontották Marseillet az utcán randalírozók, nálunk meg 20 ezer ember vonult szervezett fegyelemmel, mégis „szégyenlem, hogy magyar vagyok” adta a konzekvenciát a kommentelők szájába a hazai sajtó egy része. És ők valóban szégyenlik, sőt alig várták, hogy szégyenkezhessenek. Néhány stadionbéli rendbontó egyenlő magyarok, balkáni nép. Ilyenkor derül ki igazán van baj jócskán a honi oktatás ügyben, nem mostani keltezéssel. Generációk nőttek fel úgy, hogy fogalmuk nincs történelemről, geopolitikáról.

 

Aztán jöttek a portugálok, Viccesen szólva 3:3 –ra mi győztünk, de pechünkre van a délieknek egy világklasszisuk, aki azon kívül, hogy korunk egyik futball zsenije, igazi mediterrán temperamentummal bír. Ronaldo nevét mindenki ismeri, az is, aki életében egy meccset sem látott. S mint minden ikon, ő is megosztó: Messi vagy Ronaldo – nem mindegy? Előbbit azzal áztatja a sajtó, hogy nincs egyénisége – Christiano Ronaldónak meg van.

Már a meccs előtt etetni kezdte a média a szurkolóban élő parasztot (bocsánat). C. Ronaldo hisztijeit csokorba gyűjtve lájk vadász bejegyzésekkel. Aztán megszülettek a mémek. Küldjetek nekünk vicces videókat – így a sajtó, és a felszólításra beindult a mém gyár. Már mindenki Ronaldon mulatott, döbbentem olvastam az ízléstelen „híreket” meg alattuk az elvárt kommenteket. A nép, az istenadta, ha csak egyszer észbe kapna és nem ülne fel az uszításnak. De aztán másnapra jött a nem várt fordulat, a fekete leves: forró vizet a kopaszra! Bunkók vagytok magyarok- hangzott az ítélet. C. Ronaldo egy jószívű világklasszis sok-sok pénzt adományozott magyar árva gyerekeknek, ti pedig sportszerűtlenül kigúnyoljátok. Buda balkáni nép vagytok – igen, mi mindannyian, kivéve a gyevi (b)írót azaz a magyar sajtót – aki ezt az egészet elindította. Persze akkor jól jött a több ezres kattintás – marketing szempontból a nézettség teljesítve - ma már adhatunk leckét morálból – hideget/meleget fújva egyazon szájból.

 

Aztán jött Király Gábor és az ő mackónadrágja. Úgy tűnt először megmosolyogja a világ, de a magyarok menetelése, meg Király szerethetően szerény személyisége és veterán zsenije felülírta ezt a mosolyt. És jött a mackónadrágos őrület. Először három kanadai riporter öltött mackót poénból, aztán az egész ország. Ez utóbbi „promócióját” magáénak érezte a teljes hazai online és offline média, híradók – egy píár ügynökség sem tervezte jobban a médiamixet. Mindenki viseljen szürke mackógatyát – adták ki az ukázt, és a nép ismét szót fogadott ki-ki pénztárcája szerint Tesco vagy Adidas. Aztán két nap múlva, ahogy az outfit őrület a hozzátartozó lájk vadászattal lezajlott, hirtelen csend lett. A nagy szerdai eufória után péntekre mintha leült volna az egész. Naná, a Brexit reggel adott egy nagy józanító pofont, de már úgy megszokták az oldalak a könnyen jött több ezres kattintásszámot, hogy vérszemet kaptak és keresve kutatták mit lehetne írni fociról?? És akkor jött a hír, hogy nem úgy van ám az a mackónadrágos sztori. Mert rajtatok drukkerek most egy nap alatt szénné kereste magát Király Gábor a saját márkás szürke nadrágon. Bezony! Mindet eladta és 8 milliót kaszált, ilyen a könnyen jött pénz – sugallva. „8 milla jöhetett be Királynak” – állt a szalagcímben. Szeretem ezt a feltételes módot. Az olvasónak fel sem tűnik, hogy nem híreket, hanem puszta feltételezéseket olvas. Zárójelben: a politikai újságírás egy merő feltételes mód: „előfordulhat” „lehet” „-hat –het” a teljes mainstream a manipuláló rosszindulat jegyében, ahogy ez a főcím is megszületett. Őszintén, miért kell egy vállalkozó zsebében turkálni? Miért nem írnak arról mennyit keresett az adidas az EB szurkolói pólóival? Ja, hogy az adidas nem hozott volna ennyi lájkot meg egymásnak eső anyázást? Mer e hírrel ismét próbálták etetni a rosszindulatot, előbújt a néhányakban szunnyadó dánielpéter…

 

Szerencsére már nem tart soká, és szerencsére csak négyévente van EB – lamentálgat otthonában a nemzetietlen. A sajtó meg majd e pár hetes rövid kitérő után visszatalál önmagához, és folytatja az árokásást – végül is nem változott semmi, csak volt egy foci EB…

 

http://nkf.blogstar.hu/./pages/nkf/contents/blog/28326/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?