Most múlik pontosan...

Jung Zs.

Jól becsüljük meg a jelent, mert úgy fogunk rá emlékezni 10 év múlva, mint a boldog békeidőkre.  Mert épp most „amerikanizálódunk” ki félelemmel, ki fegyverekkel – végül is, egyik a másikból ered vica-versa. Mert közel az idő, amikor majd elgondolkozunk minden egyes alkalommal, ha lemegyünk egy tömött metróba, koncertre vagy stadionba, mielőtt felszállunk egy charter repülőgépre, hogy lesz-e öngyilkos robbantás éppen…

Ne legyenek illúzióink. Egy új korszak kezdete zajlik éppen. A nagy massza, amit eddig Európának neveztek egy másfajta nagy masszává válik. Egy kicsit gondterheltebb,  ostobább, ellenségesebb Európává. A jólét ópiumában altatott Európa nem tartható tovább, most a feszültségek érája jött el.

Ülök a Duna parton, egy hekk meg egy pohár limonádé társaságában. Nézem a sétáló embereket, és közben arra gondolok, majd eljön az idő, amikor minderre, amit most látok, mint „nomád” világra tekint majd vissza az utókor. Úgy jó 2000 év múlva. Milyen primitívnek és ostobának fognak majd gondolni minket utódaink. Pont, mint mi elődeinket. (Ugyanolyan felszínes, nagyképű egoizmussal fognak visszafele tekinteni, ahogy mi örökítjük tovább a múltnak lenézését - legyintve: régen volt…) Pedig tanulhatnánk tőlük. De az emberiség már csak ilyen. Nem tanul saját történetéből, történelméből, - inkább elferdíti azt… És még a mondás sem igaz, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Lehet… egyfolytában abba lépdelünk, újra és újra ugyanazokkal a hibákkal, csak egyre durvábbak, egyre nagyobbak. Ez lesz a vesztünk is, a végső.

http://nkf.blogstar.hu/./pages/nkf/contents/blog/19947/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?